Szent Lajos király hídja

Blurb

A Szent Lajos király hídja Thornton Wilder amerikai író 1927-ben kiadott második regénye.
A történet Peruban játszódik. 1714 júliusában, Lima közelében leszakad egy inka-korabeli függőhíd, és a rajta lévő öt utazó a mélybe zuhan. A könyv az élet értelmének keresésében komoly kérdéseket vizsgál: felvetődik a predesztináció, a szabad akarat, és az isteni gondviselés szerepe az emberek életében.
Szerb Antal irodalomtörténész értelmezése szerint „Az öt ember egymásba fonódó története igazolja a Gondviselést: egyikük halála sem volt vak véletlen, mind az öten életük olyan pontjára értek, ahonnan nem volt tovább út, csak a halálba.” Egy 1997-es elemzés szerint azonban a könyv végkicsengése az, hogy a „racionális oknyomozás soha nem fogja felfedezni a Gondviselést – ha egyáltalán létezik ilyen.”
A regény 1928-ban megkapta a Pulitzer-díjat. Ez a több nyelvre lefordított könyv hozta meg Wilder hírnevét először a korabeli, majd később a világirodalomban is. A kortárs Sigmund Freud a regényről kijelentette, hogy "elragadó és elég szokatlanul gyönyörű”. A Time Magazine beválasztotta a regényt a TIME 100 legjobb angol nyelvű regény 1923 – 2005 című listába.